|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 17 találat | lapozás: 1-17 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Puwak, Hildegard 0. augusztus 1.Hildegard Puwak, az európai integrációs tárca vezetője és Armin Hiller, Németország bukaresti nagykövete kormányközi pénzügyi együttműködési megállapodást írt alá júl. 31-én az Európai Integrációs Minisztériumban. Németország bizonyos, 2000-ben jóváhagyott projektek alapján 5,6 millió eurós támogatást nyújt a kis- és középvállalkozások, valamint a kolozsvári és temesvári zöldség- és gyümölcsforgalmazó egységek támogatására. /Német-román pénzügyi megállapodás. 5, 6 millió eurós támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./2000. december 12.Dec. 11-én a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) központi vezetőségének ülésén Adrian Nastase kijelölt kormányfő ismertette a kabinet összetételét. A külügyminisztériumot Mircea Geoana, az európai integrációs minisztériumot Hildegard Puwak, a pénzügyminisztériumot Mihai Tanasescu, a honvédelmi minisztériumot Ioan Mircea Pascu, a belügyminisztériumot Ioan Rus, az igazságügyi minisztériumot Rodica Stanoiu, a fejlesztési minisztériumot Leonard Cazan, az ipari minisztériumot Dan Ioan Popescu, a mezőgazdasági minisztériumot pedig Ilie Sarbu vezetné. A környezetvédelmi tárca élére Aurel Constantin, a turizmushoz Dan Matei Agaton, a közlekedéshez Miron Mitrea, a munkaügyhöz Marian Sarbu, a tanügyhöz Ecaterina Andronescu, a művelődéshez Razvan Theodorescu, az egészségügyhöz pedig Daniela Bartos kerül. További miniszterek és kormánytisztségviselők: Dan Nica, kommunikációs miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Acsentie Gaspar, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, Vasile Dancu kormányszóvívő. Vasile Puscasra az európai uniós csatlakozással megbízott tárgyalócsoport vezetését bízták. /Végleges formát öltött a Nastase-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./2001. január 5.Hildegard Puwak, az EU-integrációért felelős minisztérium vezetője, és Vasile Puscas, EU-tárgyalóbiztos szerint Bukarestnek komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy behozza azokat a gazdasági jellegű lemaradásokat, amelyek miatt Románia a csatlakozásra váró országok között az utolsó helyre szorult. A miniszter asszony élesen bírálta az 1996–2000 közötti kormányokat, amelyek nem teljesítették az EU-nak tett ígéreteket. Az EU-integrációért felelős minisztérium a csatlakozás belföldi vonatkozású kérdéseinek megoldására hivatott, a Mircea Geoana vezette Külügyminisztérium pedig az ügy politikai vetületével foglalkozik. - Hildegard Puwak 1949-ben született Resicabányán. 1971-ben végzett Bukarestben a közgazdasági egyetemen. 1971–1992 között kutató- és előadótanár a Bukaresti Közgazdasági Egyetemen. 1998-ban posztdoktori képzésen vesz részt az Amerikai Egyesült Államokban. - Vasile Puscas 1952-ben született Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem szakán végzett. 1992–1995 között Románia washingtoni nagykövet helyettese. 1995-től a BBTE nemzetközi kapcsolatok tanszékén tanít, a Nemzetközi Tanulmányok Intézet igazgatója. - Mircea Geoana 1958-ban született a fővárosban. Bukarestben jogi diplomát szerzett, majd a Politechnikai Intézetben, 1992-ben pedig a párizsi L’Ecole Nationale d’Administration végzettje. 1993–1995 között külügyi szóvivő, 1996-tól Románia washingtoni nagykövete. /Prioritásként kezelik az EU-csatlakozást Románia lemaradásáért a volt kormányt okolja az RTDP. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./2001. február 20.Febr. 20-án Bukarestbe érkezik Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár. Romániai látogatásán elkíséri Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Lőrincz Csaba helyettes és Szilágyi Mátyás külügyi tanácsos. A magyar küldöttséget Markó Béla szövetségi elnök fogadja. Az államtitkár febr. 21-én tárgyalást folytat román kollégájával, Cristian Diaconescuval és Vasile Puscas miniszteri rangú integrációs tárgyalóbiztossal, majd Mircea Geoana külügyminiszterrel és Hildegard Puwak integrációs miniszterrel. A magyar küldöttség találkozik a parlament külügyi bizottságainak a vezetőivel, valamint Adrian Severinnel, az EBESZ elnökével is. A megbeszélés témája: a román-magyar kapcsolat. A küldöttség febr. 21-én Sepsiszentgyörgyre utazik, ahol a prefektúra, a polgármesteri hivatal és a megyei tanács képviselőivel, valamint a Székely Mikó Kollégium vezetőivel folytatnak tárgyalásokat. Németh Zsolt este Kolozsvárra érkezik. Febr. 22-én a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén vesz részt, ezt követően Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével és Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével találkozik. /Romániai körúton Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./2001. február 22.Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár febr. 20-án az RMDSZ vezetőivel tartott megbeszélést, febr. 21-én pedig Mircea Geoana külügyminiszterrel, Hildegard Puwak európai integrációs miniszterrel, valamint Vasile Puscas EU-főtárgyalóval is találkozott. A politikusok foglalkoztak a Romániában működő magyar diplomáciai képviseletek tervezett bővítésével is. Német Zsolt leszögezte: Magyarország nem vezet be vízumkényszert a szomszédos országokkal szemben, amíg tagja nem lesz az EU-nak. "Látogatásomnak az a célja, hogy az új román vezetéssel a magyar kormány felvegye a politikai kapcsolatot is." - jelentette ki. Elmondta: a magas szintű magyar-román tárgyalások előtt a magyar kormány rendszeresen kikéri az RMDSZ véleményét. "Az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélés is azt a célt szolgálta, hogy az RMDSZ helyzetértékelése alapján tudjunk tárgyalni a román partnerekkel" - mutatott rá. Az RMDSZ-vezetőkkel sorra került találkozón a magyar nyelvű felsőoktatás, a magyar nyelvű állami egyetem, a közösségi és egyházi ingatlanok kérdése is felmerült. "Úgy látom, hogy az RMDSZ és a román kormánypárt közötti megállapodás alapján van lehetőség a továbblépésre. A magyar kormány mindenképpen biztató kezdetnek ítéli a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát szabályozó új közigazgatási törvénnyel kapcsolatos szenátusi és képviselőházi álláspontokat. Bízunk abban, hogy az egyeztetés folyamatát már nem zavarja meg semmi, s ez a jogszabály elfogadásra kerül Romániában" - szögezte le. A magyar államtitkárt Mircea Geoana külügyminiszter is fogadta. Az egyórás tárgyaláson Geoana abban fogalmazta meg a legfontosabb változást az új román kormány politikájában, hogy amit vállalnak, azt teljesítik is. A román fél hangsúlyozottan kérte Magyarország támogatását Románia NATO- és EU-csatlakozása ügyében. Németh Zsolt vázolta azokat az indokokat, amelyek alapján Magyarország konzuli hálózatot kíván kiépíteni Romániában. (A magyar kormány nemcsak Csíkszeredában, hanem a Bánátban és a Partiumban is szükségét látja ilyen kirendeltségek létrehozásának.) /Előlegezett bizalom a román kormánynak. Németh Zsolt a román külügyi, és EU-integrációs tárcák vezetőivel tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár). febr. 22./2001. március 8.Márc. 7-én a parlament együttes ülésen vitatta meg az állami titoktartás, valamint az idegenrendészeti törvényről készült egyeztető bizottsági jelentést. A parlamenti vitán részt vett Adrian Nastase kormányfő, Hildegard Puwak integrációs, Rodica Stanoiu igazságügyi, Ioan Mircea Pascu honvédelmi, Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi, Dan Ioan Popescu ipari, Ecaterina Andronescu tanügyi, Daniela Bartos egészségügyi és Octav Cozmanca közigazgatási miniszter is. Az ülésen először az állami titoktartásról szóló jelentést vitatták meg. A szünetet a Demokrata Párt (DP) és az RMDSZ kérésére rendelték el, ugyanis mindkét párt képviselői úgy vélték, hogy az említett jogszabályt a közérdekű információk hozzáférhetőségéről rendelkező törvénnyel egy időben kellett volna megvitatni. A két párt képviselői azt is kifogásolták, hogy a kormány az egyeztetés után újabb módosító javaslatokat terjesztett elő, amelyeket a parlament plénumának kellett megtárgyalnia. Adrian Nastase kormányfő arra kérte a testületet, hogy fogadja el az állami titoktartás törvényét, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy Románia lekerüljön a vízumköteles országok listájáról és mielőbb csatlakozzon az Európa Unióhoz. Az állami titoktartás törvénye, többek között, előírja, hogy az államtitok védelme állampolgári kötelesség, amely kifejezi az ország iránti hűséget. /Vita az állami titoktartásról és az idegenrendészetről Mindkét jogszabály Románia euroatlanti integrációját segíti elő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8 A kormányfő kijelentette: alaptalan a gyanú, miszerint a titokvédelemről szóló törvény növelné a Román Hírszerző Szolgálat hatáskörét. A két ház elfogadta az idegenrendészeti törvényt is. A jogszabály többek között kimondja, hogy a 15 napnál több időt Romániában töltő külföldit a házigazdája köteles bejelenteni a rendőrségen. /Ismét kötelező a külföldiek bejelentése. Elfogadták a titoktörvényt. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./ / Márc. 7-én fogadta el a parlament két háza a titoktörvényt. Eszerint "minden állampolgárnak kötelessége az államtitok megőrzése, bármilyen módon jut is birtokába". Államtitoknak számítanak a hadititkok, a hadsereg felépítésével, tevékenységével kapcsolatos információk, a távközlési rendszerek felépítése, a földtani, ásványtani tanulmányok, a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tudományos, gazdasági tevékenységek. A jogszabály értelmében minden alkalmazott, aki államtitok birtokába jut, köteles ezt felettesének jelenteni, aki majd ennek alapján értesíti a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékeseit. A törvény hatályba lépésével jelentősen gyarapszik a SRI hatásköre is. A hírszerzők feladata lesz ellenőrizni az államtitok megőrzésének módját, a SRI fogja véleményezni a kinevezéseket is az olyan személyek esetében, akik munkájuk által államtitkok birtokába juthatnak. A törvény értelmében tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki államtitkot nyilvánosságra hoz. Bár az RMDSZ-képviselők többsége megszavazta a tervezetet, Toró T. Tibor képviselő felsorolta fenntartásait a törvény szövegével szemben. Mint mondta, a titoktörvény elfogadását egy olyan jogszabálynak kellett volna megelőznie, amely az információhoz való jogot biztosítja. A törvény hibája, hogy nem ad lehetőséget jogorvoslatra azoknak, akiket a törvényre hivatkozva korlátoznak az információhoz való jogukban. És nem utolsósorban - mutatott rá az RMDSZ-es képviselő - a törvény olyan jogokkal ruházza fel a SRI-t, amelyek valójában meghaladják hatáskörét. /E. Ferencz Judit: Tovább bővül a SRI hatásköre. Újra jelenteni kell a külföldi látogatókat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./2001. április 6.Romániának mintegy 450-500 millió dollárra van szüksége ahhoz, hogy határait az Európai Unió által elvárt szinten tegye biztonságossá - nyilatkozta Aurel Neagu dandártábornok, a román határrendőrség parancsnoka az MTI bukaresti tudósítójának. Idén körülbelül 130 millió dollárnyi hitelre számítanak és Aurel Neagu reméli, ennek az összegnek tetemes részét a határrendőrség kapja meg. A finanszírozás másik forrását a PHARE- programok jelentik. Olyan informatikai rendszert akarnak kiépíteni, amelyet a későbbiekben - Románia EU-tagságának elnyerése után - összekapcsolhatnak a bolgár és a magyar rendszerekkel, majd a megfelelő európai struktúrákkal. - Románia bízik abban, hogy az Európai Bizottság júniusi jelentése kedvező képet ad majd arról, hogy Bukarest miként teljesítette a vízumkényszer eltörléséhez szükséges feltételeket - jelentette ki Hildegard Puwak, a kormány európai integrációs minisztere. Hildegard Puwak hangsúlyozta, hogy az ország 1200 kilométert kitevő keleti határainak biztonságossá tétele hosszabb időt igényel, s ezen a területen Romániának feltétlenül szüksége van az EU anyagi támogatására. /Hitelek határerősítésre. Remények a vízumkényszer feloldására. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./2001. június 28.Az Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe utazott, jún. 27-én tárgyalt Valer Dorneanuval, a román képviselőház elnökével. A megbeszélésen egyetértettünk abban, hogy a státustörvény kérdésének nemzetközivé tétele nem használ senkinek sem - jelentette ki Szent-Iványi István, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Bukarestben. "Bár érthető módon a megbeszélés központi témája volt a státustörvény, mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy a stratégiai fontosságú magyar-román kapcsolatok ne függjenek ettől a tényezőtől." - mondta Szent-Iványi. Semmiképpen nem szabad dramatizálni a helyzetet, mert ez senkinek nem áll érdekében. Magyarország ettől a vitától teljesen függetlenül érdekelt Románia euroatlanti integrációjában, támogatja Románia NATO-tagságát és felkészülését az Európai Unióhoz való csatlakozásra - szögezte le a külügyi bizottság elnöke. A küldöttséget a tervek szerint fogadja Nicolae Vacaroiu szenátusi elnök, Ioan Mircea Paşcu védelmi és Hildegard Puwak európai integrációs miniszter és Cristian Diaconescu külügyi államtitkár. /Megoldást sürgetnek. Magyar küldöttség a román házelnöknél. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./2001. július 24.Júl. 23-án a schengeni határ problémakörének megvitatásával kezdte meg munkáját Tusnádfürdőn a XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem, amely ebben az évben a "Kényszerek és lehetőségek" átfogó címet választotta az egyhetes vitasorozatnak. A hétfői vitában Turi-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter, Végh Zsuzsanna, a Belügyminisztérium bevándorlási és állampolgársági hivatalának főigazgatója, illetve Wolfgang Eberhardt Wittstock, a romániai Német Fórum és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ parlamenti képviselője vett részt. Magyarország számára kényszerhelyzetet jelent, hogy az ország és a nemzet határai nem esnek egybe. Ezt oldhatja fel az európai integráció - hangsúlyozta Toró T. Tibor képviselő. Szilágyi Zsolt képviselő úgy vélekedett, hogy a státustörvény megkönnyítheti a román-magyar kétoldalú kapcsolatok problémáit azzal, hogy a romániai magyar közösség helyzete kielégítővé válik mind a magyar kisebbség, mind a román többség számára. Eberhard-Wolfgang Wittstock kifejtette: mióta Erdély Romániához került, az itteni német közösség lélekszáma a korábbi 800 ezer főről 85 ezerre csökkent a sorozatos kitelepítések, deportálások, illetve a kilencvenes években tetőző kivándorlási hullám következtében. Olyan esztendő is volt a rendszerváltás után, amikor 110 ezer német nemzetiségű hagyta el Romániát. - A szervezők Magyarországról mások mellett Szájer József integrációs bizottsági elnököt, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátot, Semjén Zsolt egyházügyi helyettes államtitkárt, Szabó Tibor HTMH-elnököt, Bába Iván közigazgatási államtitkárt, Németh Zsolt külügyi államtitkárt és Orbán Viktor miniszterelnököt, Romániából pedig Hildegard Puwak integrációs minisztert, Serban Mihailescu kormányfőtitkárt, Tőkés László püspököt, Markó Béla RMDSZ-elnököt, Victor Babiuc és Crin Antonescu volt minisztert és Adrian Nastase kormányfőt hívták meg előadónak. Szintén a meghívottak között szerepel több magyarországi és romániai politikai párt vezető politikusa és parlamenti képviselője. - A román miniszterelnököt minden évben meghívták Tusnádfürdőre, de oda az évek során egyetlen miniszterelnök sem ment el. Orbán Viktor viszont, aki 1990 óta a bálványosi szabadegyetem valamennyi eddigi rendezvényén részt vett, idén is ellátogat Tusnádfürdőre. - Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, pihenőszabadságára hivatkozva, nem fogadta el a szabadegyetem szervezőinek meghívását - közölte Szilágyi Zsolt, aki egyben a Reform Tömörülés alelnöke. Ennek ellenére remélik, mégis szakít időt a státustörvényről szóló előadásra. - Meggyőződésünk - hangsúlyozta Szilágyi -, ahol a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, Németh Zsolt találkozik egy nyilvános fórum keretében a kárpát-medencei magyarok vezetőivel, az RMDSZ elnöke is képviseltetni fogja magát. /Bálványosi Nyári Szabadegyetem - tizenkettedszer. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./2001. december 27.Temesvári tartózkodása során Günther Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa látogatást tett a Római Katolikus Püspökségen, ahol Roos Márton megyés püspök tájékoztatta a vendéget az intézménynek a Bánság felemelkedésében játszott szerepéről és gondjairól. A megbeszélésen jelen volt Hildegard Puwak miniszter asszony, Horia Ciocarlie prefektus és több más magas rangú hivatalos személy. A püspöki tájékoztató kitért az egyházi ingatlanok kérdésére. Böcskei László püspöki helynök a Nyugati Jelen tudósítójának nyilatkozott: a közvélemény úgy tudja, hogy több fontos ingatlant visszakaptak. Köztük az Aradi úti egykori zárda épületét, a Piarista Főgimnázium tömbjét, a volt Ifjúsági Központ székházát. Valójában csak papíron kapták vissza, de a valóság egészen más. Az érintett intézmények, amelyek az épületeket eddig használták, különböző jogcímeken pert indítottak a visszaadás késleltetésére. A perek húzódnak, az ingatlanokat senki nem gondozza, minden tönkremegy. A püspök úr éppen a peres ügyek miatt tárta az európai biztos elé a valóságos helyzetet. Verheugen a hallottak alapján észrevételeket tesz a kormány felé, és ezek orvoslása fontos követelmény az EU-hoz való közeledésben. /Sipos János: Günther Verheugen nagyra értékelte a katolikus püspökség szerepét. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./2002. augusztus 3.Serban Mihailescu kormányfőtikár bejelentette, hogy ellenőrizni fogja azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) lehallgatja a iasi-i újságírók telefonját. Ugyanakkor elmondta: nem látta azt a levelet, amelyet Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának vezetője küldött Hildegard Puwak integrációs miniszternek, amelyben kéri a hatóságok közbelépését az ügyben. /Lehallgatási botrány. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./2002. november 21.Az EU 2004-ben 20 százalékkal, 2005-ben 30 százalékkal és 2006-ban 40 százalékkal nagyobb pénzügyi támogatást ad Romániának a Phare-, az ISPA- és a SAPARD-programban, mint a 2001-2003-as időszakban - mondta Hildegard Puwak, a román kormány európai integrációval foglalkozó minisztere. Románia 2004-ben 860 millió eurót, 2005-ben 930 milliót és 2006-ban egymilliárd eurót kap e programok révén. /Növeli támogatását az EU. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./2003. június 17.A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt Állandó Bizottsága máj. 16-án döntött a kormányátalakításról. Az Adrian Nastase pártelnök által vezetett ülésen úgy döntöttek, hogy az eddigi 22 minisztérium helyett 14 marad. Ennek értelmében Adrian Nastase miniszterelnök kormányában részt vesz Dan Ioan Popescu gazdasági és kereskedelmi miniszter, Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, Ilie Sirbu mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi és környezetvédelmi miniszter, Ioan Mircea Pascu honvédelmi miniszter, Miron Mitrea szállításügyi, építkezésügyi és turisztikai miniszter, Dan Nica távközlési miniszter, Hildegard Puwak európai integrációs miniszter, Razvan Teodorescu kulturális és vallásügyi miniszter, Rodica Stanoiu igazságügyminiszter, Elena Dumitru, munkaügyi és családügyi miniszter, Alexandru Atanasiu oktatási, ifjúsági és kutatásügyi miniszter, Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter, Mircea Goana a külügyminiszter, Mircea Beuran egészségügyi miniszter, Serban Mihailescu, kormányfőtitkár. További hat tárcanélküli miniszterről is döntés született Gabriel Oprea, Eugen Dijmarescu, Vasile Puscas, Marian Sirbu, Ionel Blanculescu és Acsinte Gaspar személyében. /Döntöttek az új kormány összetételéről. Az oktatásügy és az egészségügy új kézbe került. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./2003. szeptember 24.Ion Iliescu szept. 23-án Strasbourgban ismét megvédte és támogatásáról biztosította Hildegard Puwak integrációs minisztert és Mircea Beuran egészségügyi minisztert. Annak elleneére, hogy nemcsak Puwak asszony minősíthetetlen magatartása vált világossá, hanem a Beuran doktoré is. A bukaresti Corol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vizsgálóbizottsága megállapította: az egészségügyi miniszter egykor megjelent orvosi útmutatója közönséges plágium, s emiatt akár professzori címét is visszavonhatják tőle. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./2003. szeptember 27.A hatályba lépését követő hat hónap során a korrupcióellenes törvény nem vezetett sikerre - állapították meg a Transparency International Romania, a Nyílt Társadalomért Alapítvány és más szervezetek képviselői. A korrupció általánossá vált Romániában. A hétköznapok színterein továbbra sem vesznek tudomást a korrupcióellenes törvényről. Az igazságügyi miniszter asszonyról kiderült, hogy Filasi községben a valóságos ár tízszereséért (100.000 dollárért) adott el egy ingatlant és földterületet az állami tulajdonban levő Petrom RT-nek. Súlyos vádak hangzottak el Hildegard Puwak integrációs miniszterről, akinek fia és férje nevén szereplő cégek jutottak EU-s pénzekhez. A miniszter asszony nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy a 150 ezer eurós összeget még a mandátuma előtt pályázták meg a családtagok. Mircea Beuran egészségügyi miniszterről kiderült, hogy a neve alatt kiadott könyvek amerikai, illetve francia kiadványok szöveghű fordításai. A skandallum kapcsán megszólaló miniszterelnök ahelyett, hogy lemondásra szólítaná fel, azzal védi a plágiummal vádolt Beurant, hogy egészségügyi körök bosszújáról van szó a keménykezű miniszter ellen. A Vásárhelyről indult ambiciózus szívsebész szenátor hamis bizonylatokkal akarta igazolni, hogy egyetemi professzori, illetve első osztályú tudományos kutatói rangja van, amiről az újságírók kiderítették, hogy azt az állatorvosi egyetem rektor-helyettesétől szerezte. /(bodolai): "Péter" és "Pál". = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./2003. október 21.A kormánypárt vezető testülete okt. 20-án elfogadta a hosszabb ideje korrupcióval gyanúsított és vádolt Mihai Serbanescu kormányfőtitkár, Hildegard Puwak európai integrációs és Mircea Beuran egészségügyi miniszterek lemondását. Mindhárman arra hivatkoztak, hogy a kormánynak most sokkal fontosabb, sorsdöntő és komoly kérdésekre és nem arra kell összepontosítania, hogy tartalmatlan támadásokra választ fogalmazzon meg. Adrian Nastase kormányfő a lemondások tudomásul vette. /Menesztették a korrupcióval gyanúsított minisztereket! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ Markó szerint az SZDP nem akart úgy hozzákezdeni a jövő évi választási kampányához, hogy korrupcióval gyanúsított miniszterek foglalnak helyet a kormányban. /Lemondott a kormány három minisztere. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./2010. február 17.Régiósorvasztás etnikai alaponA jelenlegi fejlesztési régiókkal senki sem elégedett, és bár mindenki tudja, hogy a megoldás a régiótérkép átrajzolása lenne, eddig egyetlen román párt sem mert lépni, nehogy ellenfelei a „magyarveszélyt” kihasználva előnyre tegyenek szert. Az RMDSZ bízik abban, hogy a jelenlegi koalíciós társ mer lépni. Háromévi uniós tagsága alatt Románia a strukturális alapoknak mindössze a tizedét használta fel. Ez annak ellenére történt, hogy a csatlakozáskor az érintett hatóságok meglehetősen derűlátók voltak. Optimizmusukat mindenekelőtt arra alapozták, hogy az elsők között készült el a román támogatási keretszerződés, amely a nemzeti fejlesztési terv alapján a források felhasználásáról rendelkezik. Ma megállapítható, hogy az akkori lelkesedésből csak a kezdőlépésekre futotta. December végén a benyújtott projektek értéke három és félszer meghaladta a teljes keretet, sőt a jóváhagyott projekteké is felülről súrolta a támogatás határát. Ezzel szemben a tényleges finanszírozás helyzete rendkívül rossz. A projektek jóváhagyása csak az első lépés az európai források lehívásában, és innen még jócskán van visszaút. Ezt mi sem igazolja inkább, mint az hogy a finanszírozásra elfogadott projektek teljes értéke már csupán a fele, az elszámolható költség értéke pedig – az előfinanszírozással együtt – mindössze a 10,26 százaléka a Románia számára elkülönített támogatási összegnek. Rossz felosztás Az alacsony felhasználási aránynak több oka van, az első a fejlesztési régiók rossz kialakítása. A 315. számú 2004. évi törvényben meghúzott határok túlságosan nagy és túlságosan heterogén régiókat eredményeztek. „... a legtöbb forrást a legfejlettebb/legnagyobb népességű megyék szerezték. (...) A három erdélyi régióban a magyarok lakta megyék jellemzően vesztesek” – összegzi Csutak István egykori integrációs államtitkár az előcsatlakozási alapok lehívásának tapasztalatait 2006 végén megjelent tanulmányában. A RMDSZ szakpolitikusa a diagnózis alapján kezelést is javasolt, új régiós felosztást, amely tiszteletben tartaná a célt: a régiókon belüli és az azok közötti egyenlőtlenségek csökkentését. A tanulmány kitér arra is, hogy a jelenlegi régiók „gazdasági, környezeti, méretbeli és nem utolsó sorban kulturális különbözősége” gyakorlatilag lehetetlenné teszi az összefüggő, következetes fejlesztési elképzeléseket. A legkirívóbb példaként a szubkárpáti Vrancea és a tengerparti Konstanca megyét említette. Soha senki nem magyarázta meg, hogyan és miért alakultak úgy a fejlesztési régiók határai, ahogyan ma is látjuk. Azonban a több mint egy évtizeddel korábban kezdődött folyamatra visszatekintve elmondható, hogy arra mindvégig rányomta bélyegét a „magyarveszély”, amelyet a román pártok és a sajtó a Székelyföld régió létrehozásában felfedezni véltek. A Csutak-féle tanulmány alapján törvénytervezet is készült, amelyet az RMDSZ honatyái tavaly júniusban terjesztettek elő a szenátusban. Eszerint a jelenleginél kisebb, tizenhat régió egyikét a három székely megye alkotná. Az alkotmányos határidő lejártával a dokumentum a napokban átkerült a képviselőházhoz, anélkül hogy a felsőház szavazott volna róla. Az ellenzék és a sajtó egy része a nagyobbik kormánypárt „cinkosságát” sejti a veszélyesnek titulált tervezet elfogadása mögött. Nemcsak a méret probléma A régiók helytelen kialakítása mellett az uniós támogatások felhasználása ellen hat a régiók jogállása is, amelyet úgyszintén a „magyarveszély” alakított. A regionális fejlesztésről a 315. számú 2004. évi törvény rendelkezik. E szerint a régió amolyan önkéntes alapon szerveződő, jogi személyiség nélküli – jobb híján – intézmény, amelyet a megyei tanácsok képviselői hoznak létre kölcsönös megállapodás alapján. A régiót a megyei önkormányzatok vezetőiből álló tanács irányítja, hatáskörei meglehetősen korlátozottak, gyakorlatilag hiányoznak. A hatásköröket úgy alakították ki, hogy elhárítsák a „politikai veszélyt”. A Nagy-Románia párti frakcióvezető fogalmazott így a parlamenti vitában, és bár nem fejtette ki, mit ért politikai veszély alatt, mindenki értette. Az ülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint Hildegard Puwak integrációs miniszter, a kormány nevében a tervezet előterjesztője biztosította az aggályoskodó honatyát, hogy a régiók fejlesztésével kapcsolatos meghatározó döntések továbbra is Bukarestben születnek – annak ellenére, hogy a törvény elvileg a szubszidiaritásra épül. Jogi úttorlasz Szintén elvileg a támogatások útja rendkívül egyszerű, az EU-tól a végfelhasználóig a politika – program – projekt hármas biztosítja. A politikát az Európai Unió, vagyis a tagországok együttese határozza meg. Ezen a szinten dől el, hogy az uniós költségvetésnek mekkora hányadát fordítják a különböző területekre, mennyi jut a mezőgazdaságra, oktatásra-képzésre stb. A programok kidolgozása a nemzeti hatóságok feladata, és hatékonyságuk abban mérhető le, hogy mennyire „vonzzák” az életképes projekteket. Amint a fentebb idézett adatok mutatják, a vonzás meglehetősen gyenge. Az ok abban keresendő, hogy – noha a törvény elvben a szubszidiaritásra épül – a döntéseket nem az érintettekhez legközelebb eső szinten hozzák, a hatáskörök jelentős része a nemzeti fejlesztési ügynökségnél és az operatív programok lebonyolításával megbízott minisztériumoknál maradt. Az RMDSZ tervezete nem alakítaná át a régiók hatáskörét, talán mert a Szövetség nem akar egyszerre két frontot nyitni. A fejlesztést gátoló problémákra ugyanis a végleges megoldást a régiók jogi státusának és az ország területi felosztásának az átalakítása jelentené, ez pedig alkotmánymódosítás nélkül lehetetlen. Szőcs Levente. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest) lapozás: 1-17
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
